NŐNAPI VESZTESÉG





Ha Nőnap, mindig eszembe jut az első üzleti bukásom..
Még a 80-as évek közepén nyitottam meg első önálló vállalkozásom. Egy igazi kis "ékszerdoboz" volt: barna fa, formatervezett berendezés, fehér vázák, színes szalagok, csodaszép virágok, jó helyen, Budán - no, jó, fából, csak egy személyes, kicsi is volt (4x4), de az enyém! Virágot, és apró ajándéktárgyakat árultam.

Eljött az első Nőnap - ami szintén hétvégére esett. Izgatottan számolgattam, mennyi árut is kell majd beszereznem, hogyan készüljek fel, mennyi és milyen csokrokat kössek meg előre...
És beütött, amire nem gondoltam - a környező munkahelyeken, pénteken köszöntötték a hölgyeket! Ennek megfelelően délelőtt 11-körül már egy árva szál virágom se volt... Gyorsan mozgósítottam a tartalékaimat - a virágos Barátaimtól kértem kölcsön, így sikerült átvészelni a napot.

Okulva a nagy forgalomból, másnap hajnalban, 3-szoros készletet vásároltam. Aztán lelkesen vártam a vevőket.. - akik bizony nem álltak 20 méteres sorba, mint előző nap! Bizony, a nyakamon maradt az áru nagy része, elvitte az egész heti nyereséget..
Nos, akkor megtanultam, nem csak a naptárat kell nézegetni, hanem azt is, mikor milyen munkarendben dolgoznak az emberek, sőt, a fizetésnapokat is meg kell jegyezni!

Drágán szerzett tudásomat sajnos sokáig már nem kamatoztathattam - kiderült, nem azért tüsszögök, nem azért viszket a szemem, torkom, egész évben, mert meg vagyok fázva, hanem mert allergiás vagyok! Na, mire? Hát a virágokra!

Így, bár fájó szívvel, de új dolgot kell kezdenem, virágmenteset. Bizonyos szempontból nem is bántam - nagyon fárasztó volt hetente 2-3 alkalommal hajnali 3-kor felkelni, kiautózni Budaörsre (ott volt a nagybani virágpiac), és utána még ledolgozni az egész napot.. De hát fiatalon az ember sok mindent kibír, és nagyon szerettem az kis ékszerdobozt!

6 megjegyzés:

Der Alte írta...

BOLDOG NŐNAPOT KÍVÁNOK!

Nóri írta...

Kellemes estét kívánok.

cinci írta...

Szia Gyöngyike
Vajon miért érzem azt,h haragszol rám???
Puszi

M írta...

Szia kedves Druszám!
Már több helyen láttalak, de ma reggel "direkt szembejött velem" a blogod. Úgy gondoltam, nem hagyom szó nélkül. Legyen szép napod! Majd jövök még.

Gyöngyi írta...

Cincike, nem tudom, hiszen semmi okom nincs rá, hogy bármiért nehezteljek Rád! Nem is teszem! Egyszerűen ritkábban vagyok a gép előtt - mostanában sok minden összejött, sajnos, de csak ennyi az egész!

Kedves M! Várlak szeretettel! Drusza? Gyöngyi lennél?

semilin írta...

Olyan jól leírtad ezt az "élményt", szinte láttalak magam előtt...