A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hagyomány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hagyomány. Összes bejegyzés megjelenítése

20. JUBILEUMI BUDAVÁRI BORFESZTIVÁL

Szeptember 7-11. között a Budai Várban 15 ország, 220 borászat, 5000 féle bor várja a látogatókat Hagyományosan a kulináris élmények színvonalas kulturális programokkal együtt élvezhetőek. Az ünnepélyes megnyitót követően szeptember 7-én, szerdán este hét órától a Csík Zenekar zenél. Sztárvendég: Kiss Tibor.

A fesztivál díszvendége idén Franciaország.

Nyitva tartás:
szept. 7–9. szerda-csütörtök: 14.00–23.00;
szept. 9. péntek: 12.00–23.00;
szept. 10–11. szombat-vasárnap: 10.00–23.00

Napijegy: elővételben augustus 7-ig 1950 Ft, utána 2500 Ft

Bérlet 5 napra: elővételben augusztus 7-ig 6500 Ft, utána 7000 Ft

Jegyek elővételben: http://www.jegymester.hu/

További információk...







AMIKOR A MEDVE KIJÖN A BARLANGJÁBÓL

Jókai Mór, a nagy mesemondó, így ír a medvéről Az új földesúr című regényben:

"A medve igen nagy filozóf. Míg derültek az élet napjai, addig élvezi azokat, s ha zordonulni kezdenek, nem keres idegen hazát, mint a gólyák, nem is megy rabolni az erdőre, mint a farkas, nem megy szolgálni, mint a kutya, hanem behúzza magát egy csendes, előre kiszemelt odúba, ott összekuporodik, s nagy megnyugvással várja, hogy melyikük unja meg hamarább a passzív ellenállást: ő-e vagy a tél? Rendszerint a tél türelme szokott rövidebb lenni, mert az rendesen elmúlik magától, míg havon megfagyott medvét még senki sem látott.

Néha vannak igen hosszú telek, de az a medvét nem konfundálja; tudja jól, hogy azért mégis csak el kell annak múlni; ha nagyon csípősen fú be odújába a szél, nem ír hozzá szelídítő brochure-öket, hanem betartja a hátával a nyílást, s akkor csak azon az egy helyen fázik.

Van aztán egy napja a télnek, aminek „gyertyaszentelő” a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megulgulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve - visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; - mert ez még csak a tél kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett.

Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkessetek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk, hogy mármost örökké fog tartani; mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! - Ha jégcsap hull a fenyők zúzmarázos szakálláról; ha a farkas ordít az erdő mélyén: akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét. Csak hadd fújjon, hadd havazzon, hadd dörömböljön: minél jobban erőlteti haragját, annál hamarább vége lesz. S a medvének mindig igaza van.

Honnan vette a medve e természettudományi bölcsészeti kontemplatív irányeszméket, azt nem tudjuk megmondani, hanem hogy a magyar időjárási észleletek között az rég fel van jegyezve, az bizonyos."

TUDOD-E, KI HOGYAN HAL MEG?



Az aratóért jön a kaszás,
A házmester beadja a kulcsot,
A molnárt felőrli az élete,
A szabónak elszakad élete fonala,
A pék megeszi kenyere javát,
A kertész a paradicsomba kerül,
A postásnak megnyílik a mennyország kapuja,
Az órásnak üt az utolsó órája,
A kalauz eléri a végállomást,
A prímásnak elszakad a húrja,
A matróz az örök nyugalom tengerére hajózik,
A pénztáros elszámol az élettel,
A búvár örök álomba merül,
A trombitásból kifogy a szusz,
A koldus jobblétre szenderül,
A díjbirkózót maga alá gyűri a halál,
A bérlő örökös otthonra lel,
A boldogtalan megboldogul,
A léghajósnak elszáll a lelke,
A vegetáriánus fűbe harap,
A virágárus alulról szagolja az ibolyát,
A lovász elpatkol,
A papnak harangoznak,
A vadásznak lőttek,
A színésznek legördül a függöny,
A muzsikusnak elhúzzák az utolsó nótáját,
A borbélyt kinyírják,
A kis embereket elteszik láb alól,
A meteorológusnak befellegzett.

Milyen változatos is a nyelvünk..


Foto: Eszterházy Károly főiskola, Eger, Könyvtár.


MÁTYÁS NAPJA



Mátyás napja február 24-re esik. Ez a nap az 1493-as esztergomi zsinat óta parancsolt ünnep. Bár az idők során ezen ünnepek közül sokat eltöröltek, a napokhoz kötődő hiedelmek és hagyományok a nép körében tovább éltek.

Az emberek képzelete Mátyás apostol ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett, így lett a szent Jégtörő Mátyás, mert az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát. Sok népi hiedelem és szokás ezzel kapcsolatos. Szokás mondani, hogy "ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál", illetve hogy "Mátyás, Gergely két rossz ember". Ha Mátyáskor még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát. Az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. A Mátyás-napi időjárásból lehet jósolni az éves termésre, tojásszaporulatra.
A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő savanyú lesz. Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok védőszentje. Ezért a Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele.



MEDVETÖPRENGÉS..



Weöres Sándor: A medve töprengése

Jön a tavasz, megy a tél,
Barna medve üldögél:
Kibújás, vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!

Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
ha kibújok, jót eszem,
ba bebújok, éhezem.

Barlangomból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?
Lesz-e málna, odú-méz?
Ez a kérdés, de nehéz!

Február 2-ról, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjáról azt tartották, hogy ha ezen a napon a medve kibújik a barlangjából és meglátja a saját árnyékát, vagyis szép idő van és süt a nap, akkor visszabújik a barlangjába, mert még zord idő várható. De ha borús és zúzmarás, hideg az idő, akkor kint marad, mert nemsokára jön a meleg. Gyertyaszentelő napján szentelték meg a gyertyát, amelyből általában egy párat tartottak a házban. Ezt gyújtották meg nagy vihar idején vagy ha súlyos beteg volt a családban. Ilyen gyertya égett az újszülött bölcsőjénél is, hogy a gonosz a keresztelőig el ne vihesse a még megkereszteletlen gyermeket.

Nagy Lajos, a Képtelen természetrajz című könyvében így ír a medvéhez kapcsolódó népi hiedelemről:

"A medve utálja a telet, ebben e tanulmány jó ízlésű írójához hasonlít. Az egész telet átalussza barlangjában, s ez által a szénkérdést s a spanyolnátha kérdését a lehető legpraktikusabban oldja meg, tehát nem is olyan ostoba állat, mint amilyennek kinéz. Gyertyaszentelőkor előjön a barlangból és szétnéz; ha szép idő van, a néphit szerint visszabújik a barlangjába, mert arról megtudja, hogy még sokáig tart a tél, ha pedig csúnya idő van, akkor künn marad, mert tudja, hogy nemsokára kitavaszodik. Így hiszi ezt a nép. A medve azonban sokkal ravaszabb, mint a nép és az ő hite, ha szép idő van, kinn marad, azért, mert szép idő van, ha pedig csúnya idő van, akkor visszamegy a barlangjába, azért, mert juj, de csúnya idő van odakinn. Ez a lehető legkörmönfontabb gondolkodás, amit a medve még azáltal is komplikál, hogy nem pont gyertyaszentelőkor bújik elő, hanem csak úgy gyertyaszentelő tájban, egy kicsit korábban, vagy egy kicsit későbben, csak azért, hogy a néphit egyáltalában ne tudjon rajta eligazodni."



TORKOS CSÜTÖRTÖK



Torkos csütörtök
A Torkos Csütörtök régi magyar népszokás, amit néhány éve az éttermek forgalmának növelése és az éttermi kultúra fejlesztése érdekében támasztottak föl. A kampánynapon az éttermek többsége féláron várja vendégeit.

A farsangi szokásokra jellemző volt a bőséges étkezés, a kiadós ételek fogyasztása. Húshagyó kedden éjfélkor abbamaradtak a mulatságok, és hamvazószerdán kezdetét vette a húsvéti böjt. A hamvazószerdát követő csütörtökön egy napra felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradékokat elfogyasszák. Ennek a napnak zabáló, tobzódó, vagy torkos csütörtök volt a neve.


2009-ben a Torkos Csütörtök kampányt február 26-én rendezik. Azért a szokásostól eltérő időpontban, mert 2009-ben április 12-re esik húsvétvasárnap.

Az éttermeket népszerűsítő, közkedvelt kampányt a Magyar Turizmus Zrt. szervezi, 2009-ben immár a 4. alkalommal. A Torkos Csütörtök akció sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy 2006 óta megduplázódott a csatlakozó éttermek száma (2006: 499, 2007: 683, 2008: 1060, 2009 (február 11-én): 1194). Az MT Zrt. még február 24-ig fogadja a jelentkezéseket. De talán még nagyobb siker, hogy a szervezők becslése szerint a tavalyi akcióban összességében 180 000 vendég "torkoskodott".


Azzal, hogy egy étterem csatlakozik a Torkos Csütörtök akcióhoz vállalja, hogy az azon a héten és előző héten használt 'a la carte' étlap és itallapot megtartja és az étel- és italfogyasztásra együttesen ad 50%-os kedvezményt. Tehát a gyomrunkat megterhelhetjük, de a pénztárcánkat nem.
Forrás: Vendégváró.hu