Szerintem nem létezik olyan magyar háziasszony, akinek ne lenne saját lecsóreceptje! Sőt, ez az az egyszerű és mégis mennyei étel, amelyet sok férfi is remekül el tud készíteni.
Millió változata ismert! A Fűszeres Eszter blogjában olvasott post juttatta eszembe a lecsókolbászt. Sajnos, a ma árult lecsókolbász meg sem közelíti azt a bizonyos békebelit. Nem azért, mert az idő megszépíti az emlékeket, hanem mert tényleg nem lehet már tudni, mit darálnak bele. 2-3 évente megpróbálkozom vele, de kénytelen voltam mindig megállapítani, kidobott pénz és bosszúság.. Porcogók, zsírpacnik, bőrdarabkák és nem részletezem miket leltem már bennük, végképp elvették a kedvem. Helyettesítem inkább a Debreceni párossal - talán ez hasonlít legjobban arra a bizonyos békebeli lecsókolbászra.
De a biztos befutó a parasztkolbász. Főleg, ha a piacon, a megszokott árusomnál, tudom beszerezni - az állandó minőség itt garantált.
A lecsó készítés menete: olaj, vagy zsír, ( vagy kockázott húsos füstölt szalonna), ezen a kockázott hagymát (karikázott újhagymát) megdinsztelni, rátenni a karikázott kolbászt, majd a darabolt paprikát, paradicsomot - sózni. Ha füstölt a szalonna, vigyázat a sóval. (Szezonon kívül az előző évben a gondosan üvegekbe zárt lecsómat használom fel!) Végül következik a felvert tojás (sózni, egy kis tejjel bolondítani) - és már kész is a Kolbászos lecsóm. Tálalásnál reszelt sajtot, hideg kovászos uborkát is teszek az asztlra. Friss ropogós kenyérrel valami isteni finom:)


10 megjegyzés:
Hogy szeretem én a lecsót!!
Böbsi, képzeld, Anyu szinte minden reggelire lecsót eszik:) Nálunk ennyire sűrűn nincs, de azért elég gyakori. Várom már mikor érik majd a paprika nagyobb mennyiségben, hogy lehessen befőznöm:)
Én is a régi izek reményében néha elcsábulok, de ez már nagyon messze van egymástól.
Szeretem a lecsót akár naturan is.
Én vagyok a kivétel? Én nem szeretem a lecsót semmilyen formába.
Nóri, eddig úgy tűnik Te vagy egyedül - de a kivétel erősíti a szabályt:)
Én is lecsópárti vagyok! Meglepetésem van számodra, nézz be a hangaelestara.blogspot.com-ra
Éljen a lecsó! Ma épp azt csináltam, idén először...
Jajj, nagy neveletlenséget követtem el,kimaradt a neved a blogomon a felsorolásnál, pedig elsőként Neked szántam a díjat, elnézést máris javítom!!!!
Kedves Hanga, semmi baj:) A lényeg, hogy gondoltál rám:)) Köszönöm szépen!!
Emili, éljen:)) nem tudom ki találta ki, de nagy ötlet volt! Nálam holnap reggelire lesz újfent - villásreggelire:)
Megjegyzés küldése