ÚJHÁZI TYÚKHÚSLVES


Újházi Edéről, a múlt századforduló népszerű pesti színészéről kapta a nevét, amitől még a „halottak is feltámadnak”.
Ez a mackós termetű ember – cseppet sem meglepően – nagyon szerette a hasát, a budapesti vendéglőkben, kávéházakban szinte mindenki ismerte. Abból a tényből, hogy a róla elnevezett Újházi-fröccsben szóda helyett a kovászos uborka jéghideg levét kell alkalmazni, azt is sejthetjük, hogy a színésznek olykor égető szüksége lehetett uborkalére, ami ugyebár nem a korán fekvők gondja-baja.

A híres húsleves születéséről több anekdota járja. Draveczky Balázs (Balázs mester az asztali örömök historikusa): Történetek terített asztalokról és környékükről című könyvében azt írja, hogy Krúdy Gyula többször is felidézte a nevezetes históriát, igaz, mindig egy kicsit másképp.

"Közülük a legismertebb a harmincas évek eleji, a Magyar Hírlapbéli (1932. július 17.), innen ment át a köztudatba. E szerint Újházy Ede látogatásai során elbeszélte, hogy ő az érett tyúkdarabokkal, aprólékokkal, jóféle fehér húsdarabkákkal, tésztával és megfelelő zöldséggel párolt leves kedvelője. Másnap a figyelmes főszakács kedveskedett neki a későbbi tyúkhúsleves első változatával. A Mester megkóstolta. További utasításokat adott a készítéshez. Így alakult, finomodott olyanná, ami a századfordulótól napjainkig a rangosabb vendéglátóhelyek kínálatából még véletlenül sem hiányozhat."

Dráveczky egyidejűleg közli Nagy Endre leírását is, amelyet valószínűbbnek, hihetőbbnek tart. Figyelemre méltó, hogy a leves eredetileg kakasból készült, ma azonban már – vélhetően könnyebb elérhetősége miatt – tyúkból főzik. "Nem sajnálta a fáradságot, költséget, elutazott Debrecenbe, hogy saját találmányú levesének anyagát beszerezze. Vén kakasok kellettek ehhez a leveshez, amelyeknek megkeményedett izmaiba szerelmi viharok íze-sava gyülemlett össze. Három napig egyfolytában kellett főniük, amíg belemálltak a levesbe és eggyé főttek a zöldséggel, főként a legendás jelentőségű zellerrel. Különösen vigyázott, hogy el ne kallódjanak a kakasok taréjai és egyéb megkülönböztető szervei, amelyeknek átazonosuló képességében babonásan hitt. Megkülönböztető figyelmének jele volt, ha valakit egy-egy ilyen részlettel megkínált. Egy ilyen tányér leves a beteget talpra állítja, s az egészségest viruló ifjúvá teszi.”


„Színész volt, nagy művész, tehát emléke kortársai élethossziglanára ítéltetett. De egy maradandó emléke mégis van: a vendéglők étlapján a Chateaubrand-ok, Wellingtonok között ott szerepel az Újházy-leves is.”
Számomra a név helyesírása kétséges, hiszen nagyon sok helyen y-nal írják, ám a sírján i betűvel szerepel az Újházi Ede név. Talán az y-t ajándékozók még jobban ki akarták emelni a nevét.. Nagyjából annyian írják ivel, mint ipszilonnal, még Krúdy és Nagy Endre is keverte, pedig ők kortársai voltak.

Újházi tyúkhúsleves

Hozzávalók:
2 kg tyúk
25 dkg tisztított sárgarépa
10 dkg tisztított gyökér
6 dkg tisztított zeller
6 dkg tisztított karalábé
10 dkg tisztított csiperkegomba
6 dkg tisztított vöröshagyma
20 dkg tisztított kelvirág
10 dkg friss fejtett zöldborsó
1 gerezd fokhagyma
1 db csemege zöldpaprika
1 db csemegeparadicsom
1 csomag petrezselyemzöld
Só, egész bors, gyömbér.

Elkészítés:
Az előkészített, megmosott tyúkot nyolc részre vágjuk (a máját és a zúzáját is felhasználjuk), majd hideg vízben feltesszük főni. Ha felforrt, szedjük le a habját és sózzuk meg. Készítsünk fűszerzacskót, tegyünk bele egész borsot, gyömbérdarabkát, fokhagymagerezdeket, vöröshagymát. Tegyük a fazékba. Amikor a tyúk félig megpuhult, adjuk a fazékba a tisztított vegyes zöldségeket, a megmosott gombát, a rózsáira szétbontott kelvirágot, a zöldborsót, a csemege zöldpaprikát, paradicsomot és a petrezselyemzöldet. Nagyon lassú főzéssel pároljuk. Amikor a tyúk teljesen puhára átfőtt, kivesszük a levesből, lehűtjük, kicsontozzuk, a bőrét eltávolítjuk és a húst vékony hasábokra vágjuk. A tyúkhúslevest közben a tűzről félrehúzva tíz percig pihentetjük, majd nagyon finom szitán vagy szűrőpapíron keresztül leszűrjük. A levesben főtt sárgarépát, gyökeret és a gombát metéltre vágjuk. Tálaláskor a leveses csészébe rakjuk a metéltre vágott tyúkhúst, a vegyes zöldséget, kelvirágrózsát, csemege zöldborsót, a gombát, a külön kevés levesben kifőzött házi finommetéltet, eperlevelet, esetleg csigatésztát. Forró levessel a csészét felöntjük, majd megszórhatjuk finomra vágott petrezselyemzölddel.
Tálalhatjuk levesestálban, de ebben az esetben nem kell kicsontozzuk a tyúkot, csak kisebb darabokra elosztanunk, és a húshoz kínálhatunk paradicsommártást vagy ecetes tormát.

6 megjegyzés:

cinci írta...

Szia Gyöngyike
Nagyon finom....

Szép álmokat.

gondaanyu írta...

Az biztos, hogy gyógyít, számos példát tudnék mondani. Gedig csak egyszerű húsleveseket szoktam főzni.
Vidám napot Gyöngyi !

Gyöngyi írta...

Cincike Neked is szép álmokat!

Gyöngyi írta...

Gondaanyu, én tudom, hogy van gyógyító ereje az igaznán finom húslevesnek! Anyukám már gyerekkorunkban is mindig ezt főzött, ha betegek voltunk. És bizony, többet használt, mint a tabletták... Én már felnőtt fejjel tovább hoztam ezt a hagyományt - ha beteg van, mindig ezt főzök - bizony, sikerrrel.. Gyógyír a gyenge, meggyötört gyomornak, ugyanakkor könnyű, és mégis tápláló. Azt tudjátok, hogy a penicilin (azt hiszem) is a húslevesből készül? Úgy emlékszem, a habjából vonták ki, most erre nem esküszöm meg, utána kéne néznem..

Gabriella írta...

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok.

Mariann írta...

Imádom!
Bármikor és bármilyen mennyiségben meg tudom enni...
Éljenek a levesek!
Úgy tudom sajnálni azokat a nemzeteket, ahol nincs ennyi féle szemmet-szájjat gyönyörködtettő és szívet-lelket melengető "lé" -:)
(pl. franciák)