MARCIPÁNOS-KÓKUSZKRÉMES BONBON

Mostanában sokszor belefutottam a házi bonbon készítésbe, gondoltam, kipróbálom én is, miért ne? Találtam egy nekem nagyon tetsző receptet, Gesztenye blogjában, a Marcipánkrémes bonbon tetszett meg. Sajna, nekem nem sikerült a recept alapján elkészíteni, variálnom kellett - a töltelék túlságosan folyós lett.. Így a sima Marcipános bonbon átalakult: Marcipános-kókuszkrémes bonbonná:)
Nem bánom, hogy kipróbáltam, ám csak azoknak ajánlom elkészíteni, akiknek van kedvük pepecselni, és van elég idejük! Nem bonyolult, csak munka és időigényes édesség - ráadásul olyan átkozottul finom, hogy semmi perc alatt elfogyna, ha nem lennék résen. De résen vagyok, eldugtam, így marad karácsonyra is - ha csak addig nem szánom meg az Uramat, és nekidurálom magam még egy adag elkészítésének... 3 szemet engedélyeztem fogyasztásra most összesen, ez már felér egy kínzással...

Hozzávalók:
Töltelék:
1 dl tejszín
5 dkg fehér csokoládé
5 dkg marcipánmassza
1 evőkanál tejszín ízű habpor
4 evőkanál kókuszreszelék
Pár csepp mandulalikőr (ha nincs, akkor mandula aroma, de fehér nem zöld).
Csokoládé bevonat: 20 dkg jó minőségű étcsokoládé.
A bonbonok készítéséhez szilikonos "jégkocka" készítő formákat használtam. (Szőlőfürt, eper és barack, vagy almaformák, ki minek látja:)

Elkészítés:
10 dkg étcsokoládét gőzfürdő felett felolvasztunk. Az olvasztott csokival kikenjük a szilikonformákat, és hidegre tesszük szilárdulni. (A kenéshez vékony ecsetet praktikus használni, hogy az összes kis mintás részt ki tudjuk kellően kenni.) Töltelék: A tejszínt felforraljuk, majd a tűzről lehúzva hozzákeverjük a kockákra tördelt fehér csokoládét, a kisebb kockákra darabolt marcipánmasszát, és elkeverjük. Egy fémszűrőn átpasszírozzuk, így csomómentessé válik, és lehűthetjük. Ha már hideg, kézi mixerrel hozzákeverjük a tejszín ízű habport. Végül hozzákeverjük a kókuszreszeléket is, és pár csepp mandula aromával ízesítjük. Kb. 1 órára betesszük a hűtőbe.
Eddigre a szilikonformákba kent csoki megszilárdult, így kikenhetjük egy újabb csoki réteggel. (A maradék olvasztott csokihoz hozzáadjuk a másik 10 dkg kockákra tördelt étcsokoládét, felolvasztjuk.) Azért kell a két réteg csokoládémáz, hogy az esetleges hiányokat pótoljuk, és a bonbonok kiszedésénél a burok se repedjen meg, ne törjön össze. Ismét hagyjuk megdermedni.
Ha már megkötött a csokoládé a formákban, habzsák (vagy csillagcsőrös töltő segítségével betöltjük a formákat. Ügyeljünk rá, hogy maradjon hely a lezáráshoz szükséges csoki rétegnek is! A töltelék tetejét az ujjunk hegyével elsimítjuk úgy, hogy a csoki falhoz ne érjen hozzá felül a töltelék, hiszen a csoki buroknak egybefüggőnek kell lennie a bonbon elkészültekkor.
Végül a bonbonokat lekenjük, lezárjuk egy olvasztott csoki réteggel. Hagyjuk dermedni, majd hűtőbe tesszük másnapig, legalább egy éjszakát hagyjuk békén.
Másnap a kész bonbonokat óvatosan kinyomkodjuk a formákból, és kapszlikba téve, jól záródó fémdobozban hűvös helyre állítjuk. Próbáljuk pld. pincei kamrába eldugni, így talán lesz esélyünk arra, hogy karácsonyra is marad. Ajándéknak is kiváló ötlet! Ebből a mennyiségből 28 db bonbonunk lesz.

Megjegyzés:
Tapasztalataim szerint az olvasztott csokoládét nem praktikus még folyós állapotban hűtőben dermeszteni (pld. a csoki bevonatos tortákat sem), mert a csokoládé „kifehéredhet”, szürkés árnyalatot kaphat. Ha már nagyjából szilárd a csokoládé, akkor tegyük csak hűtőbe. Én most a hűtési fázisokhoz nem is hűtőt használtam – elég volt kitenni (letakarva egy tálcával) a teraszra, tél lévén, gyorsan lehűltek, megkötöttek.

Nem egy egyszerű feladat házi bonbont készíteni, kissé macerás a sok hűtés- várakozás és a pepecselős munka miatt. Akinek van rá ideje, és türelme, csak az kezdjen hozzá – igaz, a végeredmény megéri a fáradtságot!








2 megjegyzés:

gondaanyu írta...

Remélem elfogyott már. Semmi nyavalygás! Gyönyörűek, ügyes vagy!

Anyucika írta...

Ezek gyönyörűek lettek.Nagyon finom is lehet,már csak azért is,mert a csoki és a kókusz,együtt,imádni való.Egyik kedvencem.Ha találok majd ilyen formát,és persze lesz egy nyugis napom,akkor megpróbálkozok vele én is