ÉRZELMEK



Nem tudom, hogy sírjak, vagy nevessek. Az elmúlt napokban annyi öröm és bánat ért, amire nem is gondoltam volna. Zsuzsikám újra babát vár, még nem tudni, Csengének hugija lesz, vagy kisöccse:) Olyan csodás érzés az ilyen jó híreket hallani, amikor egy új élet születik, valahogy a jövő is szebbnek tűnik! A nők csak teszik a dolgukat, nem foglalkoznak a politikával, gázzal, felmelegedéssel, világvégével, igen, ezt így kell csinálni!

Személyesen talákozhattam egy olyan Batátnővel, aki eddig csak az interneten keresztül ismertem, de tudtam, hogy segít, nem csak nekem, de azoknak is, akiket én ajánlok Neki. Időt, fáradságot nem nézve elutazott hozzám, hogy segítsen az elvszett programjaim visszaállításában. Még mindig le vagyok döbbenve, hogy igen, léteznek ilyen emberek is! Nagyon jó érzés tudni, hogy ebben az őrült rohanó világban létezik valahol mindig egy ember, aki tudja, mikor hol, mi a segítség!

A rossz hír, hogy miután régi munkatársamból lett Barátnőm (kb. 10 év..) kapott megint egy nagyon jó munkalehetőséget, Bp-n, ráadásul nem is messze tőlünk, így reméltem, hogy gyakrabban összefutunk.. Este hívtam, hogy mikor látom, most már biztos beilleszkedett... erre egy kórházból vette fel a telefont.. Már túl van 3 kemoterápián - rák. Ennél szörnyűbbet.. Ő tele van energiával, tettre kész mindig, a nem szót nem ismeri soha, csak az igent..
A kutyusát, macskákat ellátja az Anyukája, egyenlőre nem tudok mit segíteni.

Imádkozom Érte!

3 megjegyzés:

dédike írta...

Órülök, hogy megujul a nagymamaságod.Jó kihordást a kis mamának.

Sajnos az élet váratlanúl produkálja a rossz helyzeteket. Majd eljön a te idöd is a segítésben.

semilin írta...

Meg nem mondanám, hogy már boldog Nagymama vagy! Gratulálok az újabb kis élethez!!!!!

A Barátnőd erős - mint írod - és mi vele vagyunk. Már ketten imádkozunk és hiszem, hogy meggyógyul!

Gyöngyi írta...

Zsuzsika nem az én kislányom, a Bátyámé.. A nagymamaság sajnos elkerült, maximum mostohanagymama lehetek majd:)