Este, 10 óra felé értünk Grazba, mire megleltük a kempinget, már besötétedett teljesen. A kemping tele volt, így egy kevésbé kivilágított részen kaptunk csak sátorhelyet. Nekiálltunk felállítani az egy éjszakás szállóhelyet, ám az Istennek se sikerült.. Minden rúd más méretű volt, hol kevésnek, hol soknak bizonyult, variáltunk össze-vissza. Csináltunk kutyaólat, sótartót, kandallót, balerinát, mindent, végül csak összetákoltunk egy sátrat, aminek minden függőleges oszlopa más méretű volt..
A nagy építkezés igen jókedvűen zajlott, kínunkban rengeteget nevettünk az idétlen beállításokon - addig-addig, míg K. Laci kiköpte az egyik metszőfogát a röhögéstől..
A "sátor" már félig-meddig állt, mi pedig elkezdtük K. Laci fogát keresni a fűben, (ami valóban zöldebb és sűrűbb volt mint a mi füvünk!) zseblámpával, gyufával, négykézláb araszolgatva.
Hihetetlen, de végül megtaláltuk. Mint kiderült, ez a bizonyos fog "csapos, ragasztott" porcelánfog volt, a feleségénél, (mint jó feleséghez illik), volt "fogragasztó" , így megoldódott a fogprobléma. Lehetett már hajnali 3-4 is, mire végre sikerült ágyba (matracokra) kerülni. Hajnalban arra ébredtünk, négykézláb kimászva, hogy az osztrákok és egyéb nemzetségek körbeállják a "sátrunkat", és fogadásokat kötnek rá, összedől-e?.. Villámgyorsan összepakoltunk sátrat, gumimatracokat, kocsit, cuccokat, mindent, és igen gyorsan távoztunk, ne legyen sok idejük azon rágódni, a magyarok még egy sátrat sem bírnak felállítani.. K. Laci fogának történetét se reklámoztunk:)
Fotó: Can Stock
3 megjegyzés:
Szia.Rég jártam erre,de örülök hogy benéztem.Nagyon jól szórakoztam.Köszi!!!!
Jó lehetett! Ahogy olvastam szemem előtt láttam ahogy kinlódtok a sátorral. Kinjában milyen jót tud a saját balgaságán nevetni az ember. Ahogy keresitek a fogat az sem volt semmi hogy végül megtaláltátok. Ez az egész történet egy kabaréba illik.Nektek gondolom mai napig is egy jó emlék!
Éva, ahogy írod, a mai napig felejthetetlen élmény, ahányszor csak eszembe jut, minidg mosolyognom kell:)
Megjegyzés küldése