FÉL ÉVSZÁZAD

Még 5 perc, és betöltöm:)
Érdekes, legalábbis számomra, most egészen jól vettem ezt az akadályt. A 20, 30, lazán eltelt, de a 40 egy katasztrófa volt. Épp akkor jártam angol nyelvtanfolyamra, és aznap is volt oktatás. Amikor vége lett, jöttem kifelé az iskola kapuján, és egy fiatal srác épp akkor jött befelé. Megfogta az ajtót, kinyitotta, előre engedett és most jön a katasztrófa: azt mondta "csókolom". Ettől én egyszerűen padlót fogtam... Vártam egy "szia", vagy egy "helló", vagy "üdv.", bármit, de ne CSÓKOLOM!

Ekkor, ebben a pillanatban döbbentem rá, hogy én már nem vagyok diák, nem vagyok fiatal, nem vagyok más, csak egy vénasszony.. Végigbőgtem a villamost, és hiába próbált bárki kedves lenni, vígasztalhatatlan voltam..
Az már csak hab a tortán, hogy amikor hazaértem, pechemre a szomszéd egyetemista lány is pont akkor tudta sétáltatni a kutyáját, és mit kaptam tőle? Még egy "CSÓKOLOM"-OT..

Most készülődéssel telnek a napok, már nagyon finisben vagyok, szombatra kerti partit szervezünk. Leszünk kb. 20-an - bizony, régen készültem ennyi emberre..
Egy dolog miatt aggódom nagyon, hogy jó idő legyen!
A szervezést már fejben én korábban elkezdem mindig, aztán leírom, mikor mit kell csinálni, hogy flottul menjenek a dolgok. Menü, fűnyírás, vásárlás, hűtőkapacitás.. Játék - most nyíllal fogunk lőni, igazi sportos verseny is lesz:)
Váratlan időveszteség még így is adódhat (pld. ma a plusz kölcsön kért asztalokat, székeket kellett személzni, hol mi legyen, sátort hova tegyük, abroszok, stb.) de azért bízom benne, hogy mindenki remekül fogja magát érezni! (ha új sütit sütök, előtte próbasütést szoktam csinálni, a hétvégén Irmus kosárkáit sütöttem meg, ma pedig már a szombatit, de izgulok, a Párom nehogy rájárjon, maradjon szombatra is:)) Most még gyorsan megsütöm a tortalapokat, aztán alvás:)

Apum fog hiányozni nagyon, és persze Jonnykám - de ez ellen nem tudok semmit se tenni.