A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Babona. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Babona. Összes bejegyzés megjelenítése

MÁTYÁS NAPJA



Mátyás napja február 24-re esik. Ez a nap az 1493-as esztergomi zsinat óta parancsolt ünnep. Bár az idők során ezen ünnepek közül sokat eltöröltek, a napokhoz kötődő hiedelmek és hagyományok a nép körében tovább éltek.

Az emberek képzelete Mátyás apostol ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett, így lett a szent Jégtörő Mátyás, mert az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát. Sok népi hiedelem és szokás ezzel kapcsolatos. Szokás mondani, hogy "ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál", illetve hogy "Mátyás, Gergely két rossz ember". Ha Mátyáskor még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát. Az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. A Mátyás-napi időjárásból lehet jósolni az éves termésre, tojásszaporulatra.
A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő savanyú lesz. Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok védőszentje. Ezért a Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele.



LUCA NAPJA



December 13.. ajjaj, még 13 is:)

Krisztus után 304-ben szenvedett Siracusaban vértanúságot a szentéletû, jótékonykodó Szent Lucia, akinek emléke elõtt tisztelgett a római katolikus egyház már az 5. századtól kezdve. Luca napja a Gergely-féle naptárreformig, 1582-ig a tél legrövidebb napja volt, az évszak közepének tartották, munkaszünetes törvénynapként határozták meg. Nevének etimológiája a latin lux = fény szóval áll összefüggésben.
Ehhez a naphoz számos hiedelem, szokás kapcsolódik. A praktikák, mágikus eljárások, szövegek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését igyekeztek elõsegíteni. Éjfélkor ennek érdekében megpiszkálták a tyúkokat, nagyobb tojáshozamra kívánván õket serkenteni, máshol maguk a gazdaasszonyok mutattak példát „ülésbõl" a kotlósoknak.
A nyugati részeken volt szokás a fiúk „kotyolni" járása. Hajnalban indultak körútjukra az ismerõs házakhoz, szalmát vagy fadarabot vivén magukkal, amelyekre rátérdelvén adták elõ termékenységvarázsló, mágikus szövegeiket, minden földi jót kívánván a házaiknak a „Luca, Luca, kitty-kotty, Tojjanak a tiktyok!..." kezdetû szöveg kíséretében. Köszöntõjükért tojás járt cserébe. Luca napja gonoszjáró nap is volt, amikor a bûbájosok, boszorkák megronthatnak embert, állatot, ezért védekezésül be kell zárni elõlük minden ablakot, ajtót, sõt még keresztet is rajzoltak az ajtókra. A seprûket is elrejtették elõlük. A pénz kiadása is tilos volt és ekkor, kölcsönkérni sem volt ajánlatos.
Jóslásairól is híres volt e nap. Az ekkor készített lucapogácsával jósoltak a jövendõ élettárs személyére, e célból készítették a lucacédulákat is. 12 nevet írtak rájuk, egyet mindennap tûzbe vetettek, amelyik karácsonyra megmaradt, az mutatta a jövendõbélit. A lucakalendárium szerint a karácsonyig eltelt 12 nap idõjárásából próbáltak következtetni az egész évire, a lucabúzából pedig a következõ év termésére.
Kedvelt szokás volt ekkor a Luca-alakoskodás. Fehér lepelbe öltözve, belisztezett arccal fakanállal, meszelõvel ijesztgették a fiúk a lányokat, gyerekeket, majd kikérdezték, imádkoztatták õket. Aki jó volt, almát, diót kapott. Máshol a tyúkokat is megpiszkálták, vagy a háziak arcát „megmeszelték" a kiütések elkerülésére. A legények tréfából egyes helyeken vagy kicserélték a kapukat, vagy szétszedvén a szekeret fölvitték a tetõre, ahol összerakták ismét bosszantván a ház gazdáját és népét.
A legnevezetesebb hagyomány a lucaszék elkészítése volt, amely a boszorkák fölismerésére szolgált. Luca napjától karácsonyig „dolgoztak rajta", innen a mondás: „Lassan készül, mint a Luca széke." Karácsonykor kellett rájuk állni, mert ekkor látták meg a boszorkányokat, akik szarvat hordtak, de azután a széket el kellett égetni. Egyes helyeken mákot kellett az éjféli misére vinni, amit elszórván a rontó szellem fölkapkod, mialatt a nép egérutat nyer. Református vidékeken volt szokás a lucaszék keresztútra vitele, körülkerítése krétával, hogy így megláthassák az ott gyülekezõ boszorkányokat. Hazatérvén pedig fokhagymát tettek a kulcslyukba, kést vágtak a bal ajtófélfába, keresztbe állították a söprût - mindegyik „hatásos" fegyver az ártani akaró gonosz ellen.



Forrás: parameter

BABONÁK




Azt hiszem, nem vagyok nagyon babonás, csak épp annyira, amennyire illik:) Szilveszterkor viszont halmozottan jelentkeznek az előírások, amiket én most sorra igyekeztem betartani.
Férfi kívánjon először boldog új esztendőt, nem csak szóban, telefonon is! Az első ember, aki átlépi a küszöböt, szintén férfinak kell lennie.
Csirkét tilos enni újév napján, mert kikaparja a szerencsénket. Végül, de nem utolsó sorban lencsét kell ennünk, hogy gazdagok legyünk, sok pénz álljon a házhoz. Bizonyára van még számos babona, ami ehhez a jeles naphoz kötődik, én minden esetre a fentieket betartottam, most már csak a hatást várom:))


Újévi lencsefőzelék sült virslivel

Hozzávalók:
Fél kg lencse
15 dkg füstölt szalonna
3 közepes fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
30 dkg nyers füstölt hús (comb)
Zsír, vagy olaj
2-3 babérlevél
3 evőkanál liszt
Pirospaprika, só, ízlés szerint cukor, mustár, citromlé. (Kb. 1-1 evőkanálnyi).
Virsli.

Elkészítés:
A lencsét előző este átválogatom, megmosom, és hideg vízbe áztatom.
A szalonnát kockákra vágva zsírjára olvasztom, majd hozzáadom a szintén kockákra vágott vöröshagymát, fokhagymát. Üvegesre párolom. A tűzről lehúzva meghintem 1 evőkanál őrölt pirospaprikával, és felöntöm 1 dl vízzel. Újra párolom, amíg a víz elpárolog kissé (3 perc). Ráteszem a lencsét és a füstölt húst, a babérleveleket, enyhén sózom (a füstölt hús sós!). Felöntöm annyi hideg vízzel, hogy jól ellepje a lencsét. Kis lángon addig főzöm, míg minden megpuhul.

Külön serpenyőbe olajat öntök, megfuttatom rajta a lisztet, (zsemleszínű rántást készítek), majd a lencséhez adva még pár percig együtt főzöm. Ízesítem a főzeléket mustárral, cukorral, citromlével.

Kiemelem a füstölt húst, és szeletekre, vagy kockákra vágom. Közben a virsliket bevagdosom, és teflon serpenyőben, megpirítom.
Tálalásnál a főzelékre helyezem a sonkaszeleteket, a sült virslit, és tejfölt, friss kenyeret kínálok mellé.