2 éves kényszerű kihagyás miatt, ma voltam először a Gellért fürdőben. A kezdet se volt egyszerű, hiszen a háziorvostól kell beutaló a reumatológiára, ahová persze előbb időpontot kell kérni, hogy bejuthassak beutalót kérni:). Mindegy, kezemben a beutaló, mehetek pancsolni, úszni, és masszírozásra, 15 alkalommal.
Reggel szakadt az eső, de nem tántorított el. Kissé megázva, a szokásos pénztárhoz mentem, ám szólt a hölgy, előbb adminisztrálni kell, fáradjak a hátrébb lévő pulthoz. Egy kopott, hosszú asztalon 3 számítógép sorakozott, vendég egy szál se. A középső asztalnál ülő lány monitorjának a hátára, egy A4-es papír volt felragasztva: BEUTALÓ.
Adnám a papírokat, erre azt mondja, hozzak egy SORSZÁMOT. Biztos nagyon értelmesen nézhettem rá, sehol egy lélek, minek? Így oldalra mutatott: ott az automata, nyomjam meg az egyes gombot. Mentem, nyomtam, kaptam, visszavittem. Közben megérkezett a baloldali számítógéphez tartozó fiatalember, aki konstatálta, hogy elázott a monitora. „Milyen jó, hogy felújítás volt, beázunk!” Az aula plafonjára felnézve, tényleg csöpögött a víz.
Az én ügyintézőm elvette a beutalómat, kért TAJ szám igazolást, és elkezdte sorolni, hogy masszírozásra MA NINCS IDŐPONT, előre kellett volna foglalni (!), így ma csak 2 órát lehetek bent. Mondtam, hogy akkor jövő hét kedd-re kérek időpontot. Az nem derült ki, hogy mi lesz a maival, később, ezért majd külön eljövök? (15 percért?), vagy összevonunk? Folytatta, hogy mennyit kell befizetni, a fürdőre, a letétre, a masszírozásra, mennyit kapok vissza, időpontot mikor kell kérni, előre kell fizetni, ha le akarom mondani, akkor (itt hátra mutatott egy számomra olvashatatlan táblára) hívjam ezt a telefonszámot, közben már Ő is bőszen törölgette a monitorját. Kértem, hogy a telefonszámot írja le (úszni készültem, nem könyvtárba). Mondta még tovább, ha kijövök, nyomjam meg a 2-es gombot a sorszámos automatánál, akkor ő csinál valamit, és majd visszaadják a beugrót, közben már rám is csöpögött a beázó plafon, gondoltam majd a gyakorlatban, lépésenként (mint az aknamezőn), majd csak megértem az új rendszert.
Elkezdett írogatni, pecsételni, a számítógépen is pötyögött valamit – közben megjött a harmadik ügyintéző is, ő is konstatálta, hogy az ő gépe is ázik.
Kicsit kezdem rosszul lenni, így a közeli padon leültem. Immár előkerült egy esernyő, amit a fiú ügyintéző tartott lelkesen az én ügyintézőm feje- és gépe fölé. Kb. 5 perc után szólt a hölgy, hogy kész, itt és itt írjak alá. Aztán mehetek fizetni. A pénztárban sem kellett sorba állni, de EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉRTYALEOLVAÓJUK NINCS. Fizethetek bankkártyával, majd ha kész vagyok a fürdéssel, ad számlát. Kaptam egy szép sárga karórát, ezt használva végre beléphettem a női szakaszba:)
Itt is új módi fogadott, eltűntek a zárható kabinok, helyettük függönnyel elválasztott fülkék sorakoztak. A kabinoshölgy küldött a 11-esbe. Tágas, kényelmes, műanyag székkel, nagy tükörrel. Szép! Van benne egy szekrény fából, ami olyan keskeny, hogy a vállfa csak ferdén fordítva fér el benne. (Gyorsan rögzítettem: télen, bundában tilos ide jönni.)
Az esernyőm csurom víz, hova állítsam? Csöpögjön a szekrénybe, vagy vigyem magammal? Egy uszodában mégse masírozhatok esernyővel, így beállítottam, a szekrénybe, na, ennek se jósolok hosszú életet.
Egy uszodában minden vizes általában:) A régi rendszernél zárható kabinok voltak, fogasokkal, paddal, tükörrel. Alul metlachi, mosható, tisztán tartható. Szerintem praktikusabb volt.
Átöltöztem, a kabinos hölgy bezárta a szekrényemet. Bemondásos alapon működik a rendszer! Még jó, hogy nem hagytam benne semmilyen nagyobb értéket, bár a ruháim is hiányoznának, nem szívesen szállnék strandpapucsban, vizes fürdőruhában villamosra. Régen kaptunk egy bilétát, csuklóra fűzhetőt, amin a kabin száma állt. Ezzel azonosítottam magam, hogy a bent lévő ruhák, stb. az enyémek. (Csendesen megjegyzem, Sárváron már megoldották: a beléptető óra nyitja az öltözőszekrényt is.) Menjünk tovább.
A fürdés előtt illik letusolni – irány a tusoló. Itt is újdonság várt, ajtóval ellátott kabinokat alakítottak ki - a régi zuhanycsapoknak.. Egy cső, tusolófej nélkül.
A megpróbáltatások után végre kényelmesen elnyújtóztam a tiszta vizű, 36 fokos medencében. Csak ennyit tudni róla. Lekerültek a táblák, miszerint 20 perc az ajánlott fürdőzési idő, hogy ne ugráljunk a vízbe a medence széléről, ne úszkáljunk. Nem tudni, mit tartalmaz, milyen ásványi anyagok szolgálják gyógyulásunkat. Biztos ki van írva valahol – de nekem itt lenne rá időm, hogy olvasgassam.
Az összkép kissé irritált –lehet, hogy az előzmények, lehet, hogy a változékony idő miatt feszültebb voltam, de mégis. A mennyezet maradt meg csak eredetiben, a többi valahogy felborult. Van minden: zöld alapú, mintás freskómennyezet, szürke márvány fal, barna oszlop, sötétszürke lábazat, fehér – drapp medence és mindez mindenféle méretben, formában.
A régi csobogó megszűnt, pedig milyen jó volt vízsugárral veretni a nyakamat, vállamat. Az egyik falon 3 új dombormű díszeleg: 2 király megy egy pápa? Mit keresnek itt? Kukkolnak? Nem lehetett volna valami más műalkotás helyettük? Pld. hal, delfin, szirén, istennő, akármi? Itt, meztelen hölgyek fürdőznek kérem!
Bezzeg a férfi termál, lenyűgöző (csak fotókról láttam, de itt, a felső képre kattintva panoráma képként lehet nézegetni:
album.relaty.huMindegy, a víz Isteni finom volt, kevesen voltunk, átlagosan 5-6 nő. Jó időpontot fogtam ki, meg kell jegyeznem.
1 óra múlva indultam az úszómedencés részhez, az átjáró előtt egy nem működő újabb beléptető rendszer, legalább itt nem kell kínlódni a karórával. (KÖZVETLENÜL az ajtó elé felszerelve, gondolom itt jó páran szerezhettek kék foltokat, ütközhettek össze.)
A koedukált uszoda rész majdnem üres volt, 10-en épp gyógytornáztak a vízben, de ettől még nyugodtan lehetett úszni. Kár, hogy nem volt szép idő kint, imádtam mindig, ha az eltolható üvegtető nyitva volt, védett helyen, mégis szabadon úszni, tiszta vízben, csodálatos érzés. Szerencsém volt, mielőtt indulnom kellett volna készülődni, bekapcsolták a pezsgő fürdőt is – élveztem. (Gonosz vagyok, közben végigpásztáztam az oszlopokat, és megint feltűnt, nem harmonikusak. Van 3 fajta mintájú, és összevissza sorrendben – talán egyszer rájövök, milyen szisztéma alapján váltakoznak.)
Gellért fürdő, koedukált uszoda fotó: Vimola ÁgnesKészülődve hazafelé, kerestem a régi tusolómat – de most a helyén mozgássérülteknek kialakított tusoló áll. Találtam végül egy másikat – a régi WC-kel egy légtérben..
Öltözés, hajszárítás után, reménykedve, hogy nem léptem túl az időhatárt, mentem az ügyintézős pulthoz – amin közben megfordultak a számítógépek, és egy nagy nylonnal félig letakarták őket.
A kedvenc ügyintézőmet kérdeztem, hol adjam le a karórát, mi a teendő? Mondta, hogy nem kell leadni, így nem kell minden alakommal befizetni és visszakérni a „túlfürdési letéti díjat” majd ha letelt a 15 alkalom, ráér. Végre egy jó hír! Felmerült bennem, mi van, ha túlléptem az időkorlátot? Honnan tudom meg? A kiléptető gép NEM MUTATJA! (Kicentiztem az időt, de a gép mutathat mást is, mint a falióra, hátha rá kell fizetni, vagy majd a végén összesítik?)
Menjek a pénztárhoz, mondta, majd ott leolvassák. Leolvasták, rendben. Ekkor belém hasított, hogy az ernyőmet bent hagytam, a hajszárító melletti székben. Végem van, most mi lesz, innen már sose szabadulok!
Vissza a kedvencemhez, mit tegyek? Órával menjek vissza? Úgyis nálam van, de akkor mit fog mutatni? Nem, majd ő segít. Hozta is az ernyőmet kisvártatva, legalább ez nem tűnt el. Kérdem, az egészségbiztosításhoz a számlát ki adja?
Visszaküldött a pénztárhoz. Számlát megkaptam, Közben eszembe jutott, hogy a kedvencem nem mondott pontos időpontot, hány órára kell jönnöm jövő hét kedden a masszírozás miatt? Visszabaktattam, kiderült, nincs időpont, csak beszélgetésnek minősítette, amikor mondtam, hogy jövő hét keddre kérek időpontot, de most majd foglal, és előre kell fizetni. Ránéztem a letakart számítógépre, aztán rá, lelki szemeim előtt felderengett, hogy életem végég itt fogok ingázni – közte és a pénztár között, erre már nem volt cérnám, feladtam, bevallom őszintén.
Vagy lesz hely, vagy nem, talán jövő hét keddig kiheverem a mai megpróbáltatásokat, és neki futok még egyszer, biztos könnyebben fog menni. Legfeljebb bukom 2 masszírozást. Bár azt nem tudom, kinél kell kezdenem, az órával a pénztárban, vagy az ügyintézőnél bejelentkezni, időpontot kérni, és ha áment ír a gépén, akkor menni a pénztárba? Attól tartok, lesz még néhány menetem.
A régi rendszerben volt 4 db pénztár, mint most. Volt kártya, mint egy bankkártya. Reggel bementem, kifizettem a belépőt és a „túlfürdési letéti díjat”, kifelé a kártya-leolvasógép leolvasta, hogy időben jöttem ki, a kártyát bent tartotta, a visszajárót kiszámolta, és kidobta!
A masszírozáshoz a kabinos hölgy adott egy sorszámot, ez alapján kerültünk sorra. Mire végig fürödte, úszta az idejét az ember, sorba se kellett állni (ülni), mehettünk a masszőrök keze alá. Lehet, hogy öreg vagyok, lehet, hogy nyűgös vagyok, de minek felborítani egy modern, jól működő rendszert?
Immár 30 éve vagyok lelkes híve a Gellért gyógyfürdőnek. Anno csak az úszás, a szép környezet, a közelsége miatt (és a finom gombás meleg szendvicsük miatt) látogattam rendszeresen, ma már a gyógyvize áldásos hatása miatt is. De azt, hogy miért kell ide is bevinni a bürokráciát, nem értem.
Egy biztos, ez nem az én napom volt.
